Amikor a babád először a szemedbe néz, és halkan azt mondja: „óóóh” vagy „áááh”, az szinte varázslatnak tűnik. Apró hang, mégis hatalmas üzenetet hordoz: „Itt vagyok, figyelek rád, és próbálok beszélgetni veled.”
Ezek a legelső baba hangok, a gőgicsélés, a baba beszédfejlődés egészen korai kezdetei. Nézzük végig, mi is az a gőgicsélés, mikor várható, mit jelent az agy fejlődése szempontjából, és hogyan tudod finoman bátorítani.
Gőgicsélésnek nevezzük a baba első szándékos, nem síráshoz kapcsolódó hangadását. Vagyis az első alkalmakat, amikor hangot ad ki pusztán azért, mert szeretne, nem azért, mert fáj valamije vagy éhes.
Jellemző gőgicsélő baba hangok:
Ha jobban odafigyelsz, a gőgicsélés:
Ha azt kérdezed, mi az a gőgicsélés, gondolj rá úgy, mint a baba első kísérleteire a saját hangjával. Rájön, hogy a hang belőle jön, és játszani kezd vele.
A legtöbb baba 6 és 8 hetes kor között kezd el gőgicsélni. Van, aki kicsit korábban, már 4 hetesen, másoknál ez néhány héttel később indul be.
Általában ezt figyelheted meg:
Sok szülő kérdezi: „Mikor gőgicsél rendszeresen a baba?”
A gőgicsélés mikortól válik igazán gyakorrá? Többnyire 2-3 hónapos kor között hallod egyre sűrűbben és tisztábban, főleg etetés után vagy pelenkázás közben, amikor a baba nyugodt és elégedett.
Ha a babád koraszülött, az ilyen újszülött hangfejlődés-hez kapcsolódó mérföldkövek pár héttel később jelenhetnek meg, a kiigazított életkorához igazodva. Ez teljesen normális.
A gőgicsélés nem csak „cuki hang”. Jelzi, hogy:
Ahhoz, hogy a baba ezeket a puha baba hangokat kiadja, szükség van arra, hogy:
Vagyis a gőgicsélés azt jelenti, hogy a baba beszédhez szükséges izmai gyakorolnak. Bemelegítenek a későbbi, összetettebb hangokhoz.
A baba agyában a beszéd megértésében és létrehozásában részt vevő területek kezdenek összehangoltabban működni. Amikor gőgicsél:
Ez az oda-vissza játék, a hallás és hangadás között, a baba beszédfejlődés egyik kulcslépése.
Gyakori kérdés: gőgicsélés és gagyogás különbség. Két külön fejlődési szakaszról van szó:
A gőgicsélés olyan, mint a legelső építőkockák:
Tehát a mai bájos gőgicsélések lesznek holnap a „mama”, „papa” és a nagyon határozott „nem” alapjai.
Az újszülöttel töltött, összefolyó napokban minden csak hangzavarnak tűnhet. Pedig a gőgicsélés és a sírás hangban és jelentésben is teljesen más.
A sírás:
A sírás a baba „túlélő nyelve”. Azért ilyen erős, hogy azonnal reagálj rá, ez a feladata.
A gőgicsélés:
Például:
Ezek kezdetleges beszélgetési próbálkozások, nem vészjelzések. Ilyenkor a baba kapcsolódni próbál hozzád, nem megoldást kér valamire.
Nem kellenek hozzá speciális játékok, fejlesztő appok vagy villogó kütyük. A legfontosabb „eszközök”, amelyek támogatják, hogyan segítsem a baba beszédét: te magad és a te hangod.
Íme néhány egyszerű, kutatásokkal is alátámasztott ötlet a korai beszédfejlődés tippek közül, amelyek segítik a baba beszédfejlődés menetét és a gőgicsélést.
Nem kell egész nap megállás nélkül, neked is kell pihenő, de az, ha gyakran szólsz hozzá, rengeteget számít.
Meséld el, mit csinálsz:
Miért jó ez?
Lehet, hogy furán érzed magad, mert „egy olyanhoz beszélsz, aki nem válaszol”. De ő közben intenzíven figyel. Sokkal jobban, mint hinnéd.
Ez az a trükk, ami szinte varázslatnak tűnik, amikor először működésbe lép.
Próbáld ki:
Ez a „beszélgetős szünet” megtanítja:
Sok szülő arról számol be, hogy ha ezt rendszeresen használja, a baba hangokra való reagálás játékos, örömteli párbeszéddé válik.
Nagyon egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer hogyan bátorítsam a beszédfejlődést és a gőgicsélést.
Amikor a baba gőgicsél:
A baba gyakran:
Miért segít?
Lehet, hogy eleinte kicsit bohóckodásnak érzed, de a baba szemszögéből ez maga a csoda.
Ismerős az a hang, ahogy a felnőttek önkéntelenül beszélnek egy kisbabához? Kicsit magasabb hangon, lassabban, erősebb hangsúlyokkal. Ez a baba irányított beszéd, vagyis parentéz, és nem csak „cuki”. Valóban segíti a baba beszédfejlődését.
A „bababeszéd” jellemzői:
Magyar és nemzetközi kutatások (például az ELTE és a Semmelweis Egyetem munkái, európai nyelvi fejlődést vizsgáló vizsgálatok) is kimutatták, hogy a babák:
Amikor így beszélsz:
Nem kell túljátszani. Nem előadás ez, csak egy kicsit játékosabb, melegebb beszéd a babádhoz.
Furcsának tűnhet történetet olvasni egy újszülöttnek, aki még messze van attól, hogy értse a mesét. A felolvasás azonban nem csak a történetről szól.
Amikor olvasol, a baba hallja:
Olvashatsz:
Még ha a baba nem is érti a szavakat, felszedi a nyelv „zenéjét”. Ez nemcsak a korai gőgicsélésnek, hanem a későbbi nyelvi fejlődésnek is jót tesz.
Az éneklés olyan, mint egy ölelésbe csomagolt nyelvi fejlesztés.
Amikor énekelsz:
Próbáld ki:
A dalok és mondókák szuper eszközei annak, hogyan segítsem a baba beszédét, mert kiemelik:
Még ha úgy gondolod, nem is tudsz „szépen” énekelni, a babád szemében te vagy a kedvenc hangforrása a világon.
A legtöbb baba a maga tempójában, kicsit egyenetlenül halad a korai újszülött hangfejlődés útján, és a „normális” nagyon tág határok között mozog. Mégis vannak jelek, amelyeknél érdemes megemlíteni a védőnőnek vagy gyermekorvosnak.
Érdemes szakemberhez fordulni, ha:
Az, hogy nincs gőgicsélés, önmagában nem jelenti automatikusan, hogy nagy baj van, főleg, ha a baba koraszülött volt, vagy voltak egészségügyi nehézségei az elején. De ilyenkor is jobb rákérdezni.
Magyarországon megteheted, hogy:
Bízz az ösztöneidben. Te töltöd a legtöbb időt a babáddal, te veszed leginkább észre, ha valami „nem olyan, mint szokott”. Az, hogy jelzed, nem „túlzás”, hanem felelősségteljes szülői magatartás.
Az éjszakai, félálomban történő szoptatások vagy cumisüveges etetések, a halkan dúdolt dalok pelenkázás közben, a „guu-guu” társalgások a kanapén – mind szerves részei a baba nyelvi történetének.
A gőgicsélés:
Ha beszélsz hozzá, szünetet hagysz, válaszolsz, utánozod a hangjait, bababeszéddel szólsz hozzá, olvasol és énekelsz neki, máris rengeteget teszel azért, hogyan bátorítsam a beszédfejlődést, és támogatod a baba beszédfejlődés természetes menetét.
Nem kellenek tökéletes mondatok. Nem kell úgy hangzanod, mint egy gyerekműsor-vezető.
Elég, ha ott vagy te, ott van a babád, és adtok egy kis teret ezeknek az apró, mégis csodálatos hangoknak: „áááh”, „óóóh”, „ííí”, „guu”…
Ebből lesz egyszer az, hogy a baba mikor kezd beszélni kérdésre mosolyogva azt mondod: „Észre sem vettem, egyszer csak beszélni kezdett.”