Újszülött sárgaság: okok, tünetek, mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan kezelik
Hazaviszitek a babát a kórházból, órákig csak nézitek a pici arcát, aztán egyszer csak feltűnik: mintha kicsit sárgás lenne a bőre. Talán a szeme fehérje is. Összerándul a gyomrotok.
Ez most normális, vagy baj van?
Az újszülött sárgaságról szinte minden kismama hall a várandósság alatt, de igazán csak akkor kezd érthetővé válni, amikor a saját babáján látja. A jó hír: a legtöbb esetben a baba sárgaság normális és átmeneti jelenség. Vannak viszont helyzetek, amikor nagyon gyorsan orvoshoz kell fordulni.
Ez az útmutató segít eldönteni, mikor lehettek nyugodtak, és mikor kell azonnal telefonálni a gyermekorvosnak vagy ügyeletnek.
Mi az az újszülött sárgaság?
Sárgaságról akkor beszélünk, ha a baba bőre, illetve a szemfehérje sárgásan elszíneződik. Ez akkor alakul ki, amikor a vérben túl magas lesz a bilirubin szintje.
A bilirubin egy sárgás anyag, amely a vörösvértestek lebomlásakor keletkezik. Felnőtteknél a máj dolgozza fel, majd az epe és a széklet segítségével távozik a szervezetből.
Az újszülötteknél azonban kicsit más a helyzet:
- több vörösvértestjük van, mint a felnőtteknek
- ezek a vörösvértestek gyorsabban bomlanak le
- a májuk éretlen, lassabban tudja lebontani a bilirubint
Ha a bilirubin gyorsabban halmozódik fel, mint ahogy a máj el tudná távolítani, elkezd lerakódni a bőrben. Ezt nevezzük újszülöttkori sárgaságnak.
Amit észrevehettek:
- sárgás bőr, főleg az arcon, mellkason, néha a lábakon is
- sárgás árnyalat a szemfehérjén
- a bőr sárgája jobban látszik, ha finoman rányomjátok az ujjatokat, majd elengeditek
Ez a klasszikus sárgaság tünetei közé tartozik, ezt figyelik a szülészeten a csecsemős nővérek, a gyermekorvosok és később a védőnők is.
Mennyire gyakori az újszülött sárgaság?
Nagyon.
- Időre született babáknál az első hétben körülbelül a csecsemők 50-60%-ánál látható valamilyen fokú sárgaság
- Koraszülötteknél (37. hét előtt született babák) ez az arány 70-80% körüli
Vagyis ha a baba bőre kissé sárgás, egyáltalán nem vagytok egyedül. A magyar újszülött osztályokon és csecsemőosztályokon nap mint nap látnak sárgaságot újszülötteknél.
A kérdés legtöbbször nem az, hogy „Van-e sárgaság?”, hanem az, hogy „Milyen jellegű ez a sárgaság, és biztonságos-e?”
Fiziológiás sárgaság: a „normális” típus
A leggyakoribb forma a fiziológiás sárgaság. Ez azt jelenti, hogy a baba szervezetének természetes alkalmazkodási folyamata a méhen kívüli élethez.
Mikor jelentkezik a fiziológiás sárgaság?
Egészséges, időre született babánál a fiziológiás sárgaság:
- általában az élet első 24 órája után indul, legtöbbször a 2-3. napon
- a 3-5. nap körül éri el a csúcsát
- fokozatosan halványodik, és többnyire 2 hetes korra eltűnik
Koraszülötteknél kissé tovább is eltarthat, akár 3 hétig, mert a májuk még éretlenebb.
Ez az időbeli lefolyás nagyon fontos. Az orvosok erősen figyelnek arra, mikor kezdődik a sárgaság, és meddig tart az újszülött sárgaság.
Ha a baba jól van, aktívan eszik, a sárgaság a 2-3. napon jelent meg, és lassan halványodik, nagy valószínűséggel egyszerű fiziológiás sárgaságról van szó.
Szoptatás és sárgaság: „szoptatási sárgaság” és melltej sárgaság
Itt szokott kicsit összekavarodni a kép. Két kifejezéssel is találkozhattok:
- szoptatási sárgaság
- melltej sárgaság
Nagyon hasonlóan hangzanak, de nem egészen ugyanazt jelentik.
Szoptatási sárgaság
Ez a típus általában az első élethetében jelentkezik, és többnyire az elégtelen tejbevitelhez köthető.
Gyakori okok:
- a baba nagyon álmos, ritkán ébred szopizni
- nem tökéletes a mellre tapadás, ezért kevesebb tejhez jut
- az anyatej még csak most indul be, és a baba egyelőre főleg előtejet (kolosztrumot) kap
- rövidek, ritkák a szoptatások, vagy hamar kap tápszert, cumit, így kevesebbet szopik a mellen
Ha a baba nem jut elég tejhez:
- ritkábban kakil
- lassabban üríti ki a bilirubint
- a bilirubin felhalmozódik, és a baba sárgábbnak látszik
Ezt nevezi az orvosi nyelv szoptatási sárgaságnak.
Fontos: Nem a szoptatás „okozza” a sárgaságot, hanem az, hogy nem jut elég anyatej a babába, ezért lassabban „tisztul ki” a szervezet.
Mi segíthet:
- nagyon gyakori szoptatás, legalább napi 8-12 alkalommal
- jó, mély mellre tapadás, fájdalommentes szoptatás
- ha a baba túl álmos, óvatos ébresztés, hogy rendszeresen szopizzon
- kérjetek segítséget a védőnőtől, szoptatási tanácsadótól, hogy nézzen meg egy teljes szoptatást
- egyes esetekben javasolhatják fejésből adott anyatej pótlását, ritkán rövid ideig tápszert is, de úgy, hogy közben vigyázzatok a tejtermelésre
Ha a szoptatás beindul, a baba eleget eszik, a bilirubin szint újszülött korban általában szépen csökken, a sárgaság halványul.
Melltej sárgaság
A melltej sárgaság ettől eltérő jelenség.
- Többnyire az első hét után, az 5-7. nap körül válik észrevehetőbbé
- A baba egyébként jól van, szépen gyarapszik, élénk, jól szopik
- A sárgaság több hétig is eltarthat, akár 8-12 hétig, de fokozatosan halványodik
Úgy tűnik, hogy az anyatejben bizonyos anyagok lassíthatják a bilirubin lebontását a májban néhány babánál, ezért marad a szintje kicsit magasabb, tovább.
Az orvosok többnyire akkor gondolnak melltej sárgaságra, ha:
- a baba fiziológiás sárgasága egyszerűen kissé tovább húzódik
- a gyermek jól fejlődik, aktív, nincs betegségre utaló jel
- más, komolyabb sárgaság okai kizárhatók
A hazai gyermekorvosok általában nem javasolják a szoptatás abbahagyását emiatt. A melltej sárgaság önmagában általában ártalmatlan, miközben a szoptatásnak hosszú távú előnyei vannak.
Ha kétség merül fel, a babánál bilirubin vérvétel és szükség szerint további laborvizsgálatok történnek, hogy biztosan ne maradjon rejtve más betegség.
Hogyan vizsgálják az újszülött sárgaságát?
Az orvosok és a nővérek nem elégszenek meg egy futó pillantással.
Többféle módszert is használnak a baba sárgaság felmérésére.
1. Megtekintés, fizikális vizsgálat
Először:
- jó fényviszonyok mellett megnézik a babát
- megfigyelik az arc, mellkas, has, karok, lábak színét
- megnézik a szemfehérjét
- finoman megnyomják a bőrt, hogy látszódjon az alapszín
Ez a vizsgálat segít, de nem tökéletes, főleg sötétebb bőrtónusú babáknál. Ha a sárgaság kifejezettebb, vagy a baba nagyon fiatal, általában műszeres mérés vagy vérvétel következik.
2. Transcutan bilirubin mérés
Sok kórházban használnak egy kis kézi készüléket, amelyet a baba homlokára vagy mellkasára helyeznek. Ez a transcutan bilirubin mérés eszköze.
- fényt bocsát a bőrre
- méri, mennyi fényt nyel el a bőr
- ebből becsüli meg a bilirubin szintet újszülöttnél
A vizsgálat gyors, fájdalommentes, a baba ágya mellett elvégezhető.
Ha az érték magas, vagy a baba kis súlyú, koraszülött, akkor általában bilirubin vérvétel is történik a pontos szint meghatározására.
3. Vérvétel (szérum bilirubin)
Ilyenkor kis mennyiségű vért vesznek a baba sarkából vagy vénából. A labor meghatározza:
- a teljes szérum bilirubin szintet
- bizonyos esetekben a bilirubin típusait is (konjugált és nem konjugált)
A kórházak a magyar és nemzetközi ajánlások alapján készített táblázatok szerint értékelik, hogy:
- az adott életkort órában figyelembe véve mi számít elfogadható értéknek
- mikor kell elkezdeni a fényterápiát sárgaság esetén
- melyik szintnél kell gyakoribb ellenőrzés, illetve kórházi felvétel
Gyakran hallhatjátok, hogy az orvos a „kezelési görbéhez” vagy a „határértékhez” hasonlítja a mért értéket. Azt nézik, a baba bilirubinszintje a beavatkozást igénylő szint alatt van, vagy fölötte.
Újszülött sárgaság kezelése: mi történik általában?
A kezelés attól függ:
- milyen magas a bilirubin szint
- milyen gyorsan emelkedik
- hány napos a baba
- időre született vagy koraszülött
- van-e egyéb betegség, kísérő probléma
Gyakori etetés
Enyhébb baba sárgaság esetén a legfontosabb lépés sokszor nagyon egyszerű:
- gyakori etetés, legalább napi 8-12 alkalommal
- figyelni arra, hogy a baba valóban nyel, jól lakik
- az első napokban kerülni a hosszú, több órás kihagyásokat
A jó táplálás több székletet jelent, ezáltal több bilirubin távozik a szervezetből.
Ha szoptattok, segíthetnek a helyes testhelyzet és mellre tapadás beállításában. Ha tápszeres a baba, fontos a rendszeres etetés, a megfelelő mennyiség figyelése.
Fényterápia
Ha a bilirubin szint magasabb, szükség lehet fényterápiára sárgaság miatt.
A fényterápia speciális kék fényt használ. Ennek hatására a bőrben lévő bilirubin átalakul olyan formává, amit a szervezet könnyebben ki tud üríteni.
Hogyan néz ki ez a kórházban:
- a babát kék fényű lámpák alá helyezik, vagy speciális fényterápiás matracra fektetik
- általában csak pelenka marad rajta, hogy minél nagyobb bőrfelület érje a fény
- a szemét kis szemvédővel takarják
- a babát továbbra is etetik, gyakran még többször is
- rendszeres vérvételekkel ellenőrzik, hogy csökken-e a bilirubin szint újszülöttnél
A fényterápia biztonságos és hatékony. Sok baba 1-2 nap kezelés után már elér a biztonságos szintre.
Ha a bilirubin a határérték alá csökken, a kezelést abbahagyják. Előfordulhat egy enyhe „visszaemelkedés”, ezért gyakran végeznek még egy kontroll vérvételt is, hogy biztosan alacsonyan maradjon a szint.
Nagyon súlyos sárgaság
Ritka esetben, ha a bilirubin szint nagyon magasra emelkedik vagy nagyon gyorsan nő, intenzívebb kezelésre lehet szükség az újszülött intenzív osztályon. Ilyenkor szóba jöhet:
- intenzív fényterápia, több lámpával, nagyobb felületen
- szélsőséges esetben csere-transzfúzió, amikor a baba vérét részben donor vérrel pótolják
Ez szerencsére ritka, főleg ha a sárgaságot időben észreveszik. Azért veszik komolyan a nagyon magas értékeket, mert a nagyon magas bilirubinszint károsíthatja az agyat, és úgynevezett kernicterust okozhat. Ez Magyarországon is ritka, és a korai bilirubin vérvétel sokat segít a megelőzésben.
Amikor a sárgaság nem „normális”: figyelmeztető jelek
A legtöbb újszülött sárgaság ártalmatlan. Vannak azonban olyan jelek, amelyek kóros sárgaságra utalhatnak, vagyis arra, hogy valamilyen alapbetegség áll a háttérben.
A legfontosabb intő jelek:
1. Sárgaság az első 24 órában
Ha a baba már az élet első napján feltűnően sárga, azt nem tekintjük fiziológiás sárgaságnak.
Lehetséges okok:
- az anya és a baba vércsoportja közötti eltérés (például Rh vagy ABO-összeférhetetlenség)
- fertőzés
- ritkább vérképzőszervi betegségek
Ilyenkor sürgős orvosi vizsgálat szükséges kórházi körülmények között. Azonnal hívjátok a gyermekorvost, az ügyeletet, vagy menjetek a legközelebbi sürgősségi osztályra, ha nem értek el gyorsan szakembert.
2. Nagyon magas vagy gyorsan emelkedő bilirubinszint
Ha a vizsgálatok szerint a bilirubin szint újszülöttnél:
- az életkorához képest nagyon magas
- két mérés között gyorsan emelkedik
az orvosok intenzívebb kezelést alkalmaznak, és keresik az okot, például:
- fokozott vörösvértest-lebomlás (hemolízis)
- nagyobb vérömleny, sérülés a szülés miatt
- G6PD-hiány vagy más enzimzavar
- fertőzés
Ezt otthon nem tudjátok mérni, de a személyzet tájékoztatni fog, ha sürgősen kell kezelni a babát.
3. Sárgaság 2 hétnél tovább
Időre született babáknál a fiziológiás sárgaság általában:
- a 3-5. napon tetőzik
- 10 nap körül már sokkal enyhébb
- 2 hetes korra többnyire eltűnik
Ha a baba sárgasága 2 hét után is kifejezett, a gyermekorvos vagy szakorvos további vizsgálatot fog javasolni.
Ilyenkor ellenőrzik, nincs-e:
- melltej sárgaság
- fertőzés
- máj- vagy epeúti betegség, például epeút-elzáródás (biliáris atresia)
- anyagcsere- vagy hormonális zavar, például pajzsmirigy alulműködés
Koraszülött babáknál valamivel tovább is tarthat az újszülött sárgaság, de ha tartós vagy erős, ott is indokolt a kivizsgálás.
4. Sötét vizelet és világos széklet
Ez az egyik legkönnyebben észrevehető, de nagyon fontos jel.
Normális újszülött széklet:
- szoptatott babáknál mustársárga, darabos, gyakran hígabb
- tápszeres babáknál világosabb sárgás-barnás, kicsit sűrűbb
Normális újszülött vizelet:
- világossárga
- az első napokban előfordulhat enyhe narancsos „tégla por” folt a pelenkán (urát kristályok), ez általában elmúlik
Veszélyt jelző tünetek:
- nagyon sötét vizelet, amely fekete teára emlékeztet
- nagyon világos, szürkés-fehér, agyagszínű széklet
Ezek epeelfolyási zavarra utalhatnak, például epeúti elzáródásra. Ilyenkor sürgős szakorvosi vizsgálat szükséges, mert a korai kezelés kimenetele sokkal jobb.
5. Aluszékonyság, rossz evés
Ha a sárgaság mellett azt látjátok, hogy:
- a baba szokatlanul álmos, nehezen ébreszthető
- gyengén, lassan eszik, hamar elfárad szopás közben
- a 4. nap után napi 6-nál kevesebb a pisis pelenkák száma
- a kakis pelenkák száma jóval az elvárható alatt marad
- a baba izomtónusa laza, „plöttyedtnek” érződik, vagy egyszerűen „nincs jól”
akkor minél hamarabb kérjetek orvosi segítséget. Ilyen képet okozhat súlyos sárgaság, de fertőzés is.
Mikor kell azonnal orvost hívni?
Hívjátok a gyermekorvost, az ügyeletet, vagy menjetek sürgősségire azonnal, ha:
- a baba már az első 24 órában sárgának tűnik
- a sárgaság nagyon gyorsan fokozódik, az arc után a mellkas, has, lábak is élénk sárgák
- a baba nagyon aluszékony, nehezen ébreszthető, nem érdekli az evés
- rosszul eszik, alig nyel, láthatóan kevesebb a pisis pelenka
- nagyon sötét a vizelete és nagyon világos, szürkés vagy fehéres a széklete
- láza van, bágyadt, betegnek tűnik, vagy egyszerűen azt érzitek, hogy „valami nagyon nincs rendben”
Hallgassatok a megérzéseitekre. A szülők sokszor hamarabb észreveszik, hogy változott valami, mint bárki más.
Kevésbé sürgős esetben, például ha enyhe sárgaság 2 hét körül még látható, de a baba jól van, eszik, hízik, beszéljetek a gyermekorvossal vagy a védőnővel. Ők tudnak segíteni, kell-e bilirubin vérvétel vagy más vizsgálat.
Akkor most normális az újszülött sárgaság, vagy sem?
Sok babánál igen, normális.
- a fiziológiás sárgaság az újszülöttek természetes alkalmazkodási folyamata
- a szoptatási sárgaság általában rendeződik, ahogy a szoptatás beáll, és a baba eleget eszik
- a melltej sárgaság tovább tarthat, de egy jól gyarapodó, egészséges babánál többnyire nem jelent veszélyt
Normálisnak tekinthető, ha:
- a sárgaság 24 óra után, jellemzően a 2-3. napon jelenik meg
- a 3-5. napon a legerősebb, utána halványodik
- időre született babánál nagyjából 2 hetes korra megszűnik
- a baba éber, magától ébred enni, bőven van pisis és kakis pelenka
Nem annyira megnyugtató, ha:
- az első 24 órában indul
- nagyon erős a sárga szín, gyorsan romlik a helyzet
- 2 hét után is kifejezett, és nem látszik javulás
- sötét a vizelet, világos a széklet, a baba álmos, rosszul eszik
Ha bizonytalanok vagytok, kérdezzetek. Mutassátok meg jó fényben a babát a védőnőnek vagy orvosnak. Mondjátok el részletesen, milyen a pelenka tartalma. Kérdezzétek meg, szükséges-e bilirubin szint mérése újszülöttnél, akár transcutan, akár vérvétellel.
Nem vagytok „túl aggódók”, ha figyelitek a jeleket. Pont azt teszitek, amit egy gondos szülő tesz: odafigyeltek, és kérdeztek.
A legtöbb kisbaba néhány nap vagy hét alatt teljesen „visszanyeri” a természetes bőrszínét. Addig is sokat számít a gyakori etetés, az összebújós pihenés - remélhetőleg nem a kék lámpák alatt, hanem otthon, az ágyban.
Ha valóban gond van, a korai lépés sokat segíthet. Ha minden rendben, kaptok egy nagy adag megnyugtatást, és kicsit bátrabban élvezhetitek az első heteket.
Nem vagytok egyedül ebben sem: a gyermekorvos, a kórház, a védőnői szolgálat mind azért vannak, hogy segítsenek eligazodni az újszülött sárgaság kérdéseiben.
Az Erby alkalmazás fejlesztőiként nem vállalunk felelősséget az ezen információk alapján hozott döntésekért, amelyek kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, és nem helyettesítik a személyes orvosi tanácsot.
