Az első hetek egy újszülöttel sokszor egybefolyó napoknak tűnnek: szoptatás, büfiztetés, altatás, aztán elölről az egész. Valahol a káosz közepén a védőnő vagy a gyermekorvos megkérdezi: „Milyen gyakran eszik a baba?”
És te arra gondolsz: Jó kérdés. Ezt mégis hogy kellene pontosan számolni?
Itt jön a képbe egy nagyon egyszerű, de hasznos elv: az etetések közötti időt a szoptatás kezdetétől a következő szoptatás kezdetéig számoljuk. Ha ezt megérted, a többi is a helyére kerül.
Nézzük végig, gyakorlatiasan, kertelés nélkül.
Amikor a védőnő az újszülött etetése kapcsán azt kérdezi, hogy mi a szoptatási időköz, akkor szinte mindig arra gondol, hogy mennyi idő telik el két szoptatás KEZDETE között.
Ha tehát azon gondolkodsz, hogyan számold az etetések közötti időt, a szabály ez:
Mindig az egyik etetés kezdetétől a következő etetés kezdetéig számolj.
Nem a végétől. Nem attól, hogy oldalt váltottál. A kezdéstől.
Tegyük fel, a babád:
Az etetések közötti idő 2,5 óra.
Azt számolod, hogy 10:00 → 12:30, nem azt, hogy 10:40 → 12:30.
Tehát hiába tartott az első szoptatás 40 percig, arra a kérdésre, hogy „mennyi idő telik el két etetés között?”, ebben az esetben a válasz: 2,5 óra.
A magyar védőnők, gyermekorvosok, laktációs tanácsadók is általában ezt a kezdtől kezdetig tartó etetési időköz módszert használják, amikor az újszülött etetések gyakoriságáról beszélnek.
Itt kezd igazán zavarossá válni a dolog. Főleg amikor a baba elalszik etetés közben, kicsit szundikál, felriad, újra cicit kér, és neked úgy tűnik, mintha megállás nélkül szoptatnál.
Egy egyszerű gondolat segíthet:
Általában még UGYANAZ az etetés, ha:
Ez mind általában egy etetési alkalomnak számít. Egy hosszú, kicsit töredezett szoptatás.
ÚJ etetésnek szokás venni, ha:
Ilyenkor általában új etetésnek vesszük a következő szoptatást, és ettől az új kezdéstől számoljuk a következő szoptatási időközt.
Ezek nem kőbe vésett orvosi szabályok, inkább azt tükrözik, ahogy a magyar védőnők, szoptatási tanácsadók is beszélnek arról, hogy mi számít egy etetésnek.
Ha bizonytalan vagy, gondolkodj „blokkokban”: egy nagyjából összefüggő szoptatási blokk, amiben csak rövid szünetek vannak, többnyire egy etetésnek számít.
Lehet úgy érezni, hogy ez már túlzás, főleg amikor alig állsz a lábadon a fáradtságtól. Az etetések közötti idő követése viszont nem öncélú. Segít neked és az egészségügyi szakembereknek abban, hogy lássák:
A védőnő, gyermekorvos gyakran kérdez ilyesmit:
Ha te az etetés végétől kezded számolni az időt, az etetések közötti idő hosszabbnak fog tűnni, mint amilyen valójában. Ez:
Ha a kezdetektől számolsz, a válaszaid jobban egybeesnek azzal, amire a szakemberek gondolnak, amikor a szoptatási időközről, az újszülött etetéseinek gyakoriságáról kérdeznek.
Az első hetekben a legtöbb újszülött nagyjából napi 8–12 alkalommal eszik. Ezt sok magyar szakmai ajánlás, a védőnői szolgálat tájékoztatói is így emlegetik. Ez általában így néz ki:
Ha azon gondolkodsz, mi számít „normálisnak” az etetések közötti időben, érdemes így gondolni rá:
A lényeg, hogy az összkép számít, olyan jelekkel együtt, mint:
Ha korrektül számolod a szoptatási időközöket, sokkal tisztább képet kapsz a csecsemő etetésének ritmusáról, mintha csak annyit mondanál, hogy „állandóan a mellen van” vagy „elég gyakran eszik”.
Amikor már kezdenéd úgy érezni, hogy átlátod a baba etetési rendjét, jön a „cluster feeding”, magyarul gyakran „sűrű szoptatási időszak” vagy „szinte folyamatos szopizás”.
Cluster feedingről beszélünk, ha a baba:
Előfordulhat növekedési ugrásoknál, de lehet teljesen normális újszülöttkori szokás is. Nem azt jelenti, hogy kevés a tejed vagy „nem elég jó”.
Általában a baba ezzel:
A saját lelki békéd érdekében érdemes ilyenkor egy hosszabb, összefüggő cluster blokkra gondolni, nem pedig úgy, hogy „teljesen szétesett a szoptatási időköz”.
Technikailag persze minden mellre tétel külön etetésnek számít, és a szabály ugyanaz: a kezdetektől számolsz. Tehát ha a baba 18:00-kor, 18:45-kor, 19:30-kor és 20:15-kor is szopizik, akkor ezek külön etetések, rövid etetési időközökkel.
De amikor a védőnő vagy egy barátnő megkérdezi: „Milyen gyakran eszik a baba?”, nyugodtan mondhatod például:
Így egyszerre számolod pontosan az etetések közötti időt, miközben elismered, hogy a cluster feeding egy teljesen normális minta, önmagában nem gond.
Ha viszont a baba egész nap, minden nap nagyon sűrűn eszik, és közben aggódsz a súlygyarapodás, a mellfájdalom vagy a tejmennyiség miatt, akkor érdemes segítséget kérni védőnőtől, gyermekorvostól vagy nemzetközi laktációs szaktanácsadótól (IBCLC).
Nem túl reális elvárás, hogy ezt mind fejben tartsd, miközben alig alszol. A legtöbb szülő végül valamilyen formában elkezdi vezetni a szoptatási naplót:
Az olyan alkalmazások, mint az Erby, pont arra valók, hogy az újszülött etetése és alvása ne legyen teljesen követhetetlen. Segítenek abban, hogy a mindennapok kusza valóságából valami átláthatóbb kép alakuljon ki.
Így segíthet egy app abban, hogyan számold az etetéseket:
Egy gombnyomással indítod és állítod meg
Amikor a baba mellre kerül, megnyomod, hogy „Start”. Amikor vége az etetésnek, megnyomod, hogy „Stop”.
Az app rögzíti:
Automatikusan számolt etetési időközök
Mivel az app ismeri az etetések kezdési időpontjait, automatikusan ki tudja számolni:
Nem kell hajnali 3-kor fejben számolgatni.
Mintázatok napok és hetek távlatában
Idővel látni fogod:
Ez sokszor megnyugtató: „Látom, este gyakrabban eszik, utána viszont éjfél után van egy hosszabb alvása. Neki ez a mintája.”
Könnyebb beszélgetés a védőnővel, orvossal
Amikor a védőnő vagy a gyermekorvos rákérdez, hogy mikor etessem a babát, milyen gyakori az újszülött etetése, egyszerűen megnyitod az appot, és meg tudod mutatni:
A ködös emlékek helyett konkrét adataid lesznek, így az általuk adott tanács is sokkal jobban rád szabható.
Ha röviden szeretnénk összerakni:
Nem kell örökké mindent percre pontosan jegyzetelni. Már az is sokat segít, ha 1-2 hétig tudatosan követed az újszülött etetéseit. Magabiztosabb leszel, amikor megkérdezik tőled:
„És, milyen gyakran eszik a babád?”